Február első napján folytatódik az NB II-es labdarúgó-bajnokság. A Szeged-Csanád Grosics Akadémia idegenben, a Kecskemét ellen kezdi a pontvadászat újabb etapját. Az elmúlt hetek munkájáról és a várakozásokról Aczél Zoltán vezetőedzővel beszélgettünk.
Már nem kell sokat aludni a bajnoki folytatásig. Hogy áll most a csapat?
Január másodikán elkezdtük a munkát. Nem szabad elfelejteni, hogy a játékosok tíz napot pihentek, legalábbis a kiadott program szerint, hiszen a megbeszélt munkát el kellett végezniük otthon, a heti három futómunkát és a kettő erősítést. Ezt azért kellett megcsinálni, mert annyira rövid a felkészülés, hogyha a fizikális állapot rendbetételével kellett volna foglalkoznunk január elején, akkor valószínű, hogy nem végeztünk volna. Négyhetes felkészülés van, és aztán már kezdődik is a bajnokság. Ezt a munkát becsülettel elvégezték a játékosok. Készültünk itthon, ahol az időjárás nem annyira segített, de itt Szegeden azért a körülmények kiválóak és nagyon sokat dolgoztak az emberek azért, hogy mi jó pályán edzünk. Januárban voltunk Törökországban is edzőtáborozni. Azon kívül, hogy vannak problémák, sérülések és betegségek, azt kell, mondjam, hogy a játékosok maximálisan beleálltak a munkában, nagyon jól dolgoztak, és ez tényleg nem közhely. Nem volt fegyelmezetlenség, pontosak voltak az edzőtáborban, időben érkeztek mindenre. Egy fegyelmezett csapat benyomását keltették. Játszottunk két edzőmeccset is Törökországban, ahol ugyan kikaptunk, de mindkét meccsen voltak biztató dolgok a játékunkban. Ne feledjük, hogy a fáradtság és a betegségek is rányomták a bélyeget ezekre az eredményekre és sérüléseink is adódtak, volt szakadás és lábujjtörés is. Viszont úgy gondolom, jó munkát végeztünk.
Az új játékosoknak sikerült beilleszkedniük?
Igen, ilyenkor ez is szenzitív dolog, mert nem nagyon van idejük beilleszkedni. Ráadásul Szabó Ákos megfelelő állapotban érkezett, de a másik két játékos sérülés és különböző dolgok miatt kevesebbet játszott az előző klubjában, így őket fel kell építeni. Ez persze jó dolog, de nem hálás, mert ha új játékost igazolsz, akkor mindig bevethető állapotban kellene lennie, hogy tényleg azt mondhasd, hogy erősödtél. Persze minden érkezőnk erősítést jelent, de hiányoznak játékpercek, így nekik időre van szükségük, hogy felvegyék a ritmust és jól érezzék magukat.
Mit vársz a Kecskemét ellen? A szezon elején talán mondhatjuk, hogy megtréfáltátok őket, gondolom, most visszavágnának.
Egy nagyon küzdelmes mérkőzésen nyertük ellenük, de azóta sokat erősödött a Kecskemét, teljesen kicserélődött a szakmai stáb. Vannak játékosaik, akik felépültek, újakat is igazoltak. Nagyon erős keretük van, ha ezt nézzük, az első négy között vannak szerintem. Már a hét eleje óta készülünk a meccsre, elemeztük őket, megvan, mit várhatunk tőlük. Nagyon nehéz mérkőzésre számítok. A problémáinkat nem szabad félre tenni, a sérüléseket, de a felépült játékosok sincsenek még készen. Ennek ellenére egyáltalán nem feltartott kézzel megyünk. Tartunk a Kecskeméttől, de nem félünk tőlük. Úgy érzem, hogy minden esélyünk megvan arra, hogy jó eredményt érjünk el. Szeretném a játékosokon azt látni, hogy megszakadnak ezért a klubért, így érhetünk el jó eredményt. Ráadásul az első mérkőzések mindig olyanok, hogy nem a játék dominál, hanem inkább a küzdelem. Szeretnénk ebből a meccsből jól kijönni.
A kérdés korai, de hova várod a csapatot a szezon végén, mivel lennél elégedett?
Az edzőket mindig az eredmények minősítik. Csinálhatsz te bármilyen munkát, mindig azok minősítenek. Amikor hetedik vagy, igaz sokan elfelejtik, hogy hat pontra vagyunk a második helytől, mindenki negatív szereplésnek gondolja. Amit én szeretnék, azaz első négy. Persze sokat beszélünk a feljutásról, de ott a Vasas, a Honvéd, a Mezőkövesd a Kecskemét és még sorolhatnék más csapatot is. Nem egyszerű az első két helyre odajutni, de persze igazán ezt szeretném. Ha kérhetnék valamit a Jézuskától, akkor ez lenne az. Viszont, ha a realitást nézem, és oda tudunk kerülni az első négybe, az szerintem elképesztő eredmény lenne. Egy biztos sokkal jobb tavaszra számítok, mint amilyen az ősz volt. Sokszor közel voltunk ahhoz, hogy mindenki szeressen minket, elfogadjanak, aztán leromboltuk, amit felépítettünk. A mentális dolgokon kell változtatni, ha ez nem sikerül, az baj, mert az mindig az edző állásába kerülhet, az az ő hibája. Úgyhogy ezen próbálok változtatni, remélem, hogy sikerült.
Mi a helyzet a fiatalokkal? Az új igazolások között is vannak fiatalok, de két játékosotokkal profi szerződést is kötöttetek.
Abszolút üdvözlöm ezt a dolgot. Ennek a klubnak van egy akadémiája, és ha onnan nincsen játékos, az nem egy szurkolóbarát dolog. Szegeden csodálatos emberek élnek, akik szeretnék azt látni, hogy Szeged megint abban a fényben tündököl, mint 20-30-40 éve, hogy a csapatban legyenek helyi fiatalok, akik itt nevelkedtek. Ráadásul ebben én is benne vagyok, hiszen ők nem elaludtak a buszon és itt ébredtek, hanem szerettem volna, hogy felkerüljenek. Két tehetséges emberről van szó Mádi Szabolcs és Tóth Norman személyében. Persze nagyon-nagyon sok munka kell nekik, sokan nem értik meg, pedig nagyon sok szövetségi kapitány van Magyarországon, hogy őket át kell integrálni a felnőtt futballba.
Ezen vagyunk és nagyon örültem nekik, mindkét játékost megöleltem. Nagyon fontos, hogy az akadémiánkról, az utánpótlásunkból van két profi labdarúgó. Szabó Ákos is fiatal, őt igazoltuk, ő már egy kicsit „készebb” állapotban van, a Honvédban játszott öt mecset a másodosztályban, a kupában is szerepelt, de neki is van még hova fejlődni. Fiatal és ambiciózus játékos, akivel meg tudom oldani a jobboldali védőpozíciót. Örülök nekik. Szeretném, ha minél több játékpercet kapnának, csak ez olyan dolog, hogy ha az ember profin gondolkozik, akkor nem dobja be őket minden áron a mély vízbe, ha nincsenek készen. Megégnek, törés lehet a pályafutásukban. Fel kell építeni őket, de remélem, hogy tavasszal sok játékpercet kapnak.
Fotó: Szeged-Csanád GA
