Hét győzelem, bravúros mérkőzések és az Orosháza elleni emlékezetes csata – ezek mind a Tisza Volán SC NB II-es női kézilabda csapatának őszi szezonját színezték. Dankó Ervin vezetőedzővel idéztünk fel néhány pillanatot, de szóba került a közösség ereje, a csapatmunka, a küzdőszellem és még sok minden. Nem is győzködnélek tovább, olvasd el az interjút!
Tekintsünk vissza az őszi időszakra. 11 meccset játszott le a csapat, hét győzelem és négy vereség volt a mérleg. Emlékeim szerint, a szezoneleji beszélgetésünket felidézve azt gondolnám, hogy most elégedetten fogsz értékelni.
Dankó Ervin: Igen. Elégedett vagyok az eredménnyel. Nem vártam ennyi győzelmet. Visszatekintve még akár több is lehetett volna, hiszen az elején nehezen vettük fel a ritmust, és ott volt egy-két hiba, ami becsúszott, minden téren, technikailag is. Nem kezdtük a legjobban a bajnokságot, de szerintem abszolút pozitív és előremutató az, amit elértünk. Remélem, hogy ezt tavasszal is folytatni tudjuk.
Melyik meccset emelnéd ki a tizenegyből?
Ervin: Szerintem több olyan mérkőzés is van, ami pozitív. Akár a hazai, Vecsés elleni győzelem, akár idegenben az Inárcs ellen, a viszonylag lehengerlő győzelmünk, amire abszolút nem számítottunk és tényleg szinte 60 percig magas szinten kézilabdáztunk. Ezekre büszke vagyok, de van még egy, amit szintén ezek közé sorolnék. A bajnoki cím legnagyobb esélyese, az Orosháza elleni hazai mérkőzésünk, ahol picit lebecsültek minket. Azt gondolom, hogy ott végig rettentően magas színvonalon játszottunk és gyakorlatilag nüanszok döntöttek az Orosháza javára, ami azért a munkánkat mutatja, hiszen ezeket a sikereket mi munkával értük el.
Mi a helyzet a gólokkal? Gondolok itt arra, hogy ha a Tisza Volán gólszerzőit nézzük, akkor nálatok nem egy játékos van, aki sok gólt szerzett, hanem több játékos, akik azért 30-40-50 góllal vették ki a részüket az őszi időszakból. Szerintem ez is azt mutatja, hogy egy csapatról beszélünk.
Ervin: Azt gondolom, hogy a közösség ereje egyébként is nagyon fontos. Azt gondolom, hogy a lányoknak az egyik legnagyobb iránymutatás az, hogy mi együtt közösségként működjünk. És azt gondolom, hogy ebben nagyon sokat léptünk előre, hiszen jó ide tartozni, jól érezzük magunkat az edzéseken. A féltékenység, vagy akár az, hogy „én lőjem a gólt” az háttérbe szorult. Mi az eredményért küzdünk, és próbáljuk a teljesítményeket is szétosztani. Ezt a lányok is nagyon jól megértették, és tényleg a felelősség is, meg a teher is eloszlik a csapattagok között.
Hogy teltek az elmúlt hetek?
Ervin: A téli szünetben volt egy kis pihenő, ami ránk is fért. Január ötödikén kezdtük a felkészülést. Nem sok időnk volt, próbáltuk ezt jól megtölteni. Volt benne egy kis alapozó rész, de inkább a formábahozás volt a fontosabb. A hangulat egyébként nagyon jó. A lányok várják a kezdést, hiányzott nekik már a mérkőzés is, úgyhogy ez bizakodásra ad okot. A csapat nagyjából kész van, persze a hétvégi erőmérő azért nem lesz egyszerű.
Mire számítasz? Ugye két olyan meccs van, a Kispest és a Gyál ellen, ami az őszről csúszott át, tehát velük meg nem találkoztatok a szezon során.
Ervin: A Kispest egy nagyon erős csapat, ráadásul idegenbe megyünk. A célunk az, hogy partiban legyünk és megmutassuk magunkat. Persze nem mondunk le a győzelemről, hiszen sosem teszünk ilyet. Aztán jön a Gyál, ami még szintén fontos, és talán az a kategória, ahol nekünk kellene megszerezni a kettő pontot. Ezek a meccsek vezetik fel a Gyula elleni találkozót, ahol picit van egy revans vágyunk, hiszen nagyon szoros mérkőzésen kaptunk ki Gyulán, és aztán ők tényleg a közvetlen riválisaink a bajnokságban. Remélem, hogy ez a két meccs fölkészít minket a számunkra rangadóra.
Tudod, én szeretek picit előre tekinteni az időben. Ha a szezon végén is az ötödik hely szerepelne a nevetek mellett és mondjuk harminc-egynéhány pont, azzal elégedett lennél?
Ervin: Maximálisan elégedett lennék. Ha, pontban volt bármilyen tervem, mert nyilván az ember azért próbál kisakkozni valamit, persze a matek a sportban eléggé értelmetlen dolog, olyan 22-24 pont tájára vártam a csapatot. Helyezésben valahol a nyolcadik vagy hetedik hely tájára. Ha ennél több vagy jobb lesz, akár pontban, akár helyezésben, akkor kezdésként ez már nagy siker ennek a csapatnak.
Nehezebb lesz a folytatás? Ha a fekete ló kifejezés túlzás is, de egy viszonylag új és ismeretlen tényező volt a Tisza Volán a bajnokság elején. A többség már játszott veletek és sikerült jól bemutatkozni. Valószínűleg oda fognak figyelni rátok.
Ervin: Igen, letettük a névjegyünket. Egyébként a tavasz mindig nehezebb, hiszen ott már mindenki valamilyen helyezésért küzd. Akár a feljutásért a felső régióban, alul a kiesése ellen. Ekkor már parázsabb meccsek szoktak lenni. Én azt hiszem, hogy a csapat ereje változatlanul abban van, hogy nagyon tudunk küzdeni. A végletekig. Az utolsó pillanatig ott vagyunk a meccsbe. Ezt bizonyítja, hogy több egygólos győzelmünk volt. Szerintem meg tudunk felelni, de ettől függetlenül eddig is nagyon elégedett vagyok a lányokkal.
