Az SZVSE megint nem tudott a legerősebb keretével kiállni. Sérülés, betegség, babaérkezés – minden közbejött. Benyó így is sérülten vállalta a játékot, Zelman a bemelegítésnél kidőlt, így Czirjáknak kellett beugrani a kapuba.
A szegediek viszont így is megvillantak: egy szöglet utáni kavarodásból Tóth Dániel háttal a kapunak talált be – igazi szurkoló-csemege volt ez a gól. Örülhetett, aki látta. Na mondjuk ez sajnos nem sokáig tartott, mert Magyar egy távoli bombával gyorsan kiegyenlített.
A szünet előtt ott volt a nagy sansz, de Ábrahám-Fúrús passza nem jött össze Dobronokynak. A hazaiak viszont kihasználták a szegedi védelmi hibát, és már 2–1-re vezettek.
A második félidő elején óriási helyzetet puskázott el az SZVSE: kipattanó, üres kapu, de nem ment be. A srácok még kapufáig jutottak, de a kulcspillanatokban rendre hibáztak. Kapornai pedig lecsapott egy eladott labdára, és beállította a 3–1-es végeredményt.
Nem volt szerencséje a szegedi brigádnak, de nincs idő búslakodni: jön az év utolsó meccse, ahol a négyes győzelmi szériában lévő Dunaharaszti MTK érkezik. Ott lehet javítani, ott kell megmutatni!
Fotó: Szegedi VSE archív
